![]() |
||
TörténetA Forrás Takarékszövetkezet jogelődje, a Balatonfőkajár és Vidéke Takarékszövetkezet 1975-ben jött létre a balatonfőkajári és a berhidai takarékszövetkezet egyesüléséből. Az akkori gazdaságirányítási rendben a gazdaságpolitikai vezetői a takarékszövetkezetek fő feladatául a vidéki lakosság kiszolgálását szabták. Jellemzésül két, ma már mosolyra késztető szabályozás: A takarékszövetkezetek akkortájt nem nyithattak fiókot a városokban, valamint csak lakossági betétet gyűjthettek. A politikai és gazdasági rendszerváltás tehát egy viszonylag korszerűtlen eszközstruktúrájú, de az ügyfelei kiszolgálásában több évtizedes tapasztalatot szerzett, a szolgáltatások színvonalának növeléséért elkötelezett pénzintézetekként köszöntötte a takarékszövetkezeteket. Ez a fajta hozzáállás segítette aztán a takarékszövetkezeteket abban, hogy az elmúlt másfél évtizedben a banki átlagot meghaladó fejlődési ívet leírva, ma már a pénzügyi szolgáltató szféra meghatározó szereplői lettek. A takarékszövetkezetek, mint a - belföldi magánszemélyekből álló - tagság által tulajdonolt pénzintézetek őrzik azokat a hagyományokat, melyeket a szövetkezeti elvek nemesítettek az elmúlt évtizedek során, de mindez a tapasztalat és hozzáállás kiegészül a fejlett nyugati demokráciákban igen fontos szerepet betöltő szövetkezeti pénzintézetektől átvett tudással. (Hazánkban sem hangzik idegenül a Sparkasse elnevezés, mely a német nyelvterületen dolgozó szövetkezeti pénzintézeteket jelöli.) A Takarékszövetkezetek 1989-ben alapították meg közös bankjukat, a Takarékszövetkezeti Bank Rt-t, azaz a Takarékbankot. A tapasztalatok átvételét megkönnyítette, felgyorsította, hogy a németországi szövetkezeti pénzintézetek egyik meghatározó bankja tulajdonrészt szerzett a Takarékbankban a kilencvenes évek közepén. Jelenleg a Takarékbank a takarékszövetkezetek többségi tulajdonában és a német DZ Bank AG kisebbségi tulajdonában működik. A takarékszövetkezetek - kötelező jelleggel - tagjai az Országos Betétbiztosítási Alapnak, de ezen túl létrehozták az úgynevezett intézményvédelmi alapjaikat. Jelenleg két ilyen alap működik. A Forrás Takarékszövetkezet az OTIVA (Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap) tagja, mely szervezet a tőkeerejéig teljes egészében biztosítja, szavatolja a betétesek pénzének kifizetését. A több mint tíz éve létrehozott biztonsági alapban jelentős mennyiségű tartalék halmozódott fel, és a 160 takarékszövetkezet folyamatosan, évente több százmillió forinttal növeli az Alap erejét. A takarékszövetkezetek felelős magatartásán túl az OTIVA erejének is nagy szerepe van abban, hogy a takarékszövetkezeteket elkerülték a botrányos csődök, milliárdos "bentragadt" ügyfélpénzekkel kapcsolatba hozható botrányok. Mindenki hallott már bankcsődökről, lízingcégek csődjéről az elmúlt másfél évtizedben, de nem hallott ügyfeleket megkárosító takarékszövetkezeti összeomlásról. A Forrás Takarékszövetkezet jellemző ügyfélköre a lakossági és kisvállalkozói ügyfélkör, de egyre több közép és esetenként nagyvállalat választja számlavezetőjének. A lakossági piacon szerzett több évtizedes tapasztalatra alapozva fejlesztjük számlavezetési szolgáltatásunkat és hiteltermékeinket. Számlavezetési rendszerünkhöz kapcsolódóan tudunk nyújtani homebank terminál, valamint internet alapú net-bank szolgáltatást, sms egyenlegértesítést, Teleinfo szolgáltatást. A lakossági hitelek tekintetében pedig - érthető módon - a szabad felhasználású hiteleket érdemes kiemelni. Jelenleg hét saját kirendeltségen, valamint a Quaestor csoporttal történő megállapodás alapján tizenkilenc ügynöki irodában, valamint elektronikus banki felületünkön "várjuk" ügyfeleinket. Vezető tisztségviselők Az igazgatóság tagjai FB tagjai Belső ellenőr: Polcsik Szilvia Operatív irányítás Kirendeltség vezetők Főbb lakossági hiteltermékek Vállalatoknak, vállalkozóknak |
E-cégeljárás2009-05-29 12:05:40 Cégbírósági elektronikus akták fogadásának rendje a Forrás Takaréknál |
|