„Egy lángot adok, ápold, add tovább   és gondozd híven…”                  Reményik  Sándor

       Égbe nyúló tornyok , íves ablakok, vésett kapuk, faragott oszlopok…Remekmű valamennyi.
       Régi mesterek üzenete egy olyan békés világból, amikor a kézművesség az épületeken is helyet kapott, rangot és méltóságot sugározva a ház művelt tulajdonosáról, hirdetve az építők  igényességét, lehetetlent nem ismerő szaktudását.
Hol van már a pallér, aki a Kapuváry-ház díszes oromzatait készítette, vagy a szobrász, aki a város egykori elöljáróságait a könyvtáron megörökítette?
       Ám hagyatékuk itt maradt, bizonyítva, hogy egyszerű eszközökkel, de nagy lelkesedéssel és hozzáértéssel csodálatos értékek születhetnek.
       Ezer éves városunkban akkor építünk maradandót, ha ismerjük az évszázados stílusjegyeket és felidézzük azokat a mai kor igényeinek minden szempontból megfelelő, korszerű épületekben, miáltal egy új, csak ránk jellemző látvány jön létre, illeszkedve kivételes természeti  adottságokkal megáldott lakóhelyünk sokat látott utcáinak történelmi hangulatába, nem másolva az általánosan terjedő divatot, hanem tisztelve a hagyományokat, megőrizve egyéniségünket.

Veszprém, 2006. szeptember                               Schweighoffer Gabriella